Az újító József nádor

A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. Az rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. A pálos rend birtokai között az 1780-as években Alcsút is a királyi kincstár kezelésébe került, majd József nádor az 1820-as évektől szisztematikusan fejleszteni kezdte: okszerű gazdálkodást és a kor legmodernebb gazdasági elveit követő uradalomirányítási rendszert honosított meg. A birtok közepén klasszicista stílusú nyári kastélyt építtetett Heyne Ferenc és Pollack Mihály tervei alapján, továbbá – saját kertészeti szaktudásától is indíttatva – különleges arborétumot telepített a kastély körüli parkba. Téli rezidenciáján, a korábban jelentős mértékben elhanyagolt budai várban pedig több átalakítást is elindított, hogy feleségeivel együtt működtetett „udvara” számára az megfelelő rezidenciaként szolgáljon.